Határozat: 16/2015.(XI.9.) DTÉBH hat.
Készítette: Tóthné Seres Etelka
Dévaványa, 2015. január 22.
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI
1. A javaslatot benyújtó (személy/intézményíszervezet/vállalkozás) neve:
2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
Név: Somogyi Erzsébet
Levelezési cím: 5510 Dévaványa, Árpád út 20.
Telefonszám: 66/585-090
E-mail cím: konyvtar@devavanya.hu
II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
1. A nemzeti érték megnevezése Szent Anna templom
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása agrár- és élelmiszergazdaság egészség és életmód épített környezet ipari és műszaki megoldások kulturális örökség sport természeti környezet turizmus és vendéglátás
3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye
4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik települési tájegységi — megyei külhoni magyarság
5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
Az 1800-as évek elején – Vincze János parókussága idején – kezdték építeni a ma is eredeti helyén álló katolikus templomot. A több évig elhúzódó építkezést 1810-ben fejezték be és szentelték fel a templomot főtisztelendő Petrássel (Petrássek, Petrás, Petrasek ?) Antal parókussága alatt, akit „a kunszentmártoni káplánságból helyezték ide 1808. október 17-én, majd 1811. február 2-án javadalmát visszavonva máshova küldték vezetőnek. A földesurak a hívek adományaiból, természetbeni hozzájárulásaiból, 1805-ben a Helytartótanács 16264. sz. építési engedélye után vallásalap 9350 forintos adományából a templom (a plebánia, a kántorlakás, a harangozó lakása, a mai Körösladányi út felől az iskola is) felépült.
A közadományozók közül gróf Szerdahelyiné báró Hunyadi Anna adta a legtöbbet, a templom védőszentjének az ő neve után Szent Annát választották.
A megye a templomépítőket felmentette a közmunkák alól A torony magassága 30m 80cm, két harangját, a 250 kg-osat 1820-ban Millner Franciscus műhelyében – Pelle Márton parókussága alatt -, a másikat, az 56 kg-osat – Hangonyi Imre parókussága alatt – öntötték Egerben, Justel János öntödéjében 1825-ben. 1835-ben sikerült felújítani, újjáépíteni az egyház épületeit. Az 1810-ben felépült templom ismét felújításra szorult. Falai felnedvesedtek, az ajtó, az ablakok elhasználódtak. Elkezdődött az építkezés:
A toronyfalat 2,5 méterrel megemelték, így 39 m 10 cm magas lett. A toronytetőt galvanizált horganyzott lemezzel borították, a falakat kívül-belül kátránylemezekkel látták el, új ajtót, új ablakokat állítottak be.
A költségeket a templom egri alapítványi pénztáránál levő tőkéből fedeztek, összesen 7448 forint 20 krajcárt. A hívek fuvarozással járultak a munkálatokhoz.
Az aranyozott vörösrézből készült keresztet és gömböt, a gömbbe elhelyezett emlékirattal együtt – melyet Virágh János plebános fogalmazott, ismertetett a község és az elöljárok előtt – 1889. augusztus 7-én tűzték fel a helyére. A templom bejárata felett még ma is látható a felújítás éve, 1889.
A régi két harang új koronát kapott, melléjük két új harang is készült (egy 462 kg-os és egy 137 kg-os) Thury János budapesti harangöntő műhelyében (összesen 1810 forint 90 krajcár).
A nagyobb harang „Szent István apostoli magyar király”, a kisebb harang „Szent József tiszteletére
Moldoványi Gyula plebános emeltette az új Márta-oltárt, melyhez tetemes összeggel hozzájárult.
Ekkor került az oltár melletti falba a színes, ólomkeretes ablak (1895.), mely Budapesten készült, és Magyar Erzsébetet ábrázolja. A katolikus hívek, lakosok ajánlották fel Isten dicsőségére és Szent Erzsébet tiszteletére.
Moldovávnyi Gyula építette az új orgonát Bakos Károly orgonaépítővel. A fújtatóval megszólaltatható hangszer még a II. világháború után 15 működött, pajtásaimmal rendszeresen fújtattunk a májusi litániák alatt.
Ebben az időben kerültek a templomba a – ma is ott lévő – stációképek. A szószék felújítását báró csetei Herzog (Herczog?) Mór Lipót ajánlotta fel az egyházközségnek. A szentélyben a díszpadot, vagyis a stallumot a plebános készíttette.
1911-ben épült a ma is működő plebánia épülete, amely 6 szobájával és mellékhelyiségeivel a község legnagyobb „magáncélt” szolgáló épülete lett. Dr. Samassa József egri bíboros érsek építtette volt osztálytársa, Fröhnert Lajos kanonok részére. A plebános 1926-ig lakott „új otthonában.
Pápay Lajos esperes 1928-ban nagy munkába kezdett, felújították a templomot: festették, új ablakokat állítottak be, kerítést építettek a templom köré.
A régi ablakok helyére ólomkeretes színes ablakok készültek, a költségeket a felajánlók állták.
A négy ablak szimbolikái és felajánlói:
Isten báránya
Dr. Schveiger László uradalmi igazgató és családja
Mária szíve
Hatzlhofer Ferenc főjegyző és családja
Jézus szíve
Pápay Lajos esperes
Pelikán
Sommer és Uhrin család
A templomban kereszt őrzi a missziók emlékét: 1901., 1929., 1937.
Az oltár mögött lévő Szent Anna képet 1827-ben Hunyady Anna vásárolta és hozatta Bécsből.
6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
A templom műemlék jellegű, későbarokk klasszicizáló stílusban épült.
7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
– Anyakönyv catalogus. Római katolikus plebánia
– A római katolikus egyház anyakönyve I.
– Jegyzőkönyv (Fordította Szilasi Csaba)
– A római katolikus egyház anyakönyve III.
– A római katolikus egyház anyakönyve IV.
– Dévaványai iratok 1945-46-47. a katolikus plebánián
– Dévaványai Helytörténeti Gyűjtemény
– Dokumentumok Dévaványa történetéhez 1.
– Dévaványai oklevelek 1332-1523. (Dévaványai Hagyományőrző Egyesület, Dévaványa, 2000.)
– Dokumentumok Dévaványa történetéhez 2. Dévaványai iratok 1548-1809
– (Dévaványai Hagyományőrző Egyesület, Dévaványa, 2002.)
– Dr. Bereczki Imre: A dévaványai katolikus egyház újjáalakulásának
jegyzőkönyve 1790-91. (Dévaványa, Helytörténeti Gyűjtemény, Múzeum)
– Dr. Gaál József: Dévaványa Nagyközség története
– Dr Györffy Lajos: Ki volt Ványai Ambrus? (Kevi Kör, 1972.)
– Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében II.
– Hystoria Domus. Katolikus plebánia
– Katolikus népiskolai anyakönyv
-— Magyar Katolikus Lexikon
– Magyarország kronológiája III.
– Sisa Béla: Békés megye műemlékei I. (Békéscsaba, 1981.)
-— V. Kovács Sándor előadása 1972. 10.14. (Dévaványa, Ladányi Mihály
Könyvtár, Helytörténeti Dokumentumok)
– Ványai helyismereti füzetek 1. Hajdú József: Sárgult lapok üzenete
Dévaványai Hagyományőrző Egyesület, Dévaványa, 1996.)
– Ványai helyismereti füzetek 3. Hajdú József: Dévaványa címere és pecsétje.
(Dévaványai Hagyományőrző Egyesület, Dévaványa, 1998.)
8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe
III. MELLÉKLETEK
1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-
dokumentációja
2. A Htv. 1. § (1) bekezdés J) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok,
támogató és ajánló levelek
3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó
hozzájáruló nyilatkozat
