A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: DÁMK
A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
Név: Burainé Murányi Magdolna
Levelezési cím: 5510 Dévaványa, Árpád u. 20.
Telefonszám: 66/585-090
E-mail cím: konyvtar@devavanya.hu
A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
A nemzeti érték megnevezése: Nácsa János
A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása
agrár- és élelmiszergazdaság
egészség és életmód
épített környezet
ipari és műszaki megoldások
kulturális örökség
sport
természeti környezet
turizmus és vendéglátás
A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
DÁMK Bereczi Imre Helytörténeti Gyűjtemény, Dévaványa, Széchenyi u. 8.
Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik
települési
tájegységi
megyei
külhoni magyarság
A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
Nácsa János A Népművészet Mestere, citerás, népdalénekes, citerakészítő, kürtös, katona, önkéntes tűzoltó, parasztköltő, fafaragó és Alföld szerte híres vőfély volt. 1908-ban született Dévaványán, szülei kisbirtokos parasztok voltak. A katonai szolgálat letöltése után feleségével, Kürti Rózával folytatta a paraszti munkát (hét gyermekük született). Tagja volt az önkéntes tűzoltó egyesületnek, szabadidejében verseket írt, vőfélykedett. 1952-ben megalapította a Dévaványai Népzenekart, az 1970-es években a gyomai népdalkör vezetője, a Körösmenti Táncegyüttes országos hírű citerás népdalénekese. Az általa készített citeráknak még ma is hatalmas értéke van. Tűzoltó tevékenységéért több alkalommal kitüntették. A Népművészet Mestere címet 1978-ban nyerte el. 1986-ban hunyt el Dévaványán.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
Nácsa János – akit Veress Péter „tamburás öregúr”-nak nevezett – munkásságával megőrizte, továbbörökítetteDévaványa XX. századi közösségi, szellemi, tárgyi kultúráját.
Egész életében azon munkálkodott, hogy megőrizze ványai paraszt őseinek hagyományait. Szakmai vezetője volt a híres, gyermekekből, fiatalokból álló ványai citerazenekarnak. 1952-ben Kádár Ferenc népművésszel megalakították a felnőttekből álló Dévaványai Kultúrotthon Népi Zenekarát, és szinte minden jelentős országos fesztiválon, környékbeli rendezvényen bemutatták a ványai népdalokat, népzenét. Ötfős, tanítványaiból álló citerazenekarával bejutott a Magyar Televízió Ki Mit Tud?-jának elődöntőjébe és szerepeltek a Magyar Rádióban. Alapítója volt a helyi Pávakörnek, akiket bemutattak a rádióban. Nácsa János az országos Röpülj Páva népdalversenyen az elődöntőig jutott, és fellépett a verseny gálaestjén, a Margitszigeti színpadon. Vass Lajos karnagy szakmai támogatásával, Nácsa János szerepelt a Magyar Televízió Éneklő ország című filmjében. A nívódíjas Gyomai Körösmenti Táncegyüttessel járta hazánkat és a külföldi országokat, terjesztve szülőföldje népzenéjét. A Népművészet Mestere címet 1978-ban kapta meg. Országos hírű citerakészítő mester, 16 éves kora óta népszerű vőfélye volt az Alföldnek. Nemcsak megőrizte a régi lakodalmas szokásokat, hanem ő maga is írt szövegeket, és más stílusú, főként hazafias költeményeket.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája:
A paraszt, a katona, a tűzoltó, a parasztköltő, a fafaragó, a citerás, a vőfély – képek, versek, dokumentumok. Dévaványa, 2004. 183 oldal)
Nácsa László: Ahol én születtem c. könyvének, Nácsa Jánosról, A Népművészet Mesteréről szóló, emlékező, műsoros könyvbemutatójáról készült DVD. 2004. (DÁMK Ladányi Mihály Könyvtár, ROM 157.)
