Dévaványai épített értékei: volt Aranykalász termelőszövetkezet lórési telephelye

A 324/2020. (VII. 1.) Korm. rendeletben foglaltak alapján

Határozat: 2/2025.(V.20.) DTÉBH hat.

Javaslat a

„Dévaványai épített értékei: volt Aranykalász termelőszövetkezet lórési telephelye ”

települési/tájegységi/ágazati1 értéktárba történő felvételéhez

Készítette: Szűcs Imre

Szűcs Imre s.k.

Dévaványa, 2025. április 18. (P. H.)

I.   A JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Szűcs Imre
2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Szűcs Imre
Levelezési cím: 5510, Dévaványa Nap utca 8.
Telefonszám: +36 30 385 0989
E-mail cím: szucsimre23@gmail.com

II.   A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

  1. A nemzeti érték megnevezése: Dévaványai épített értékei: volt Aranykalász termelőszövetkezet lórési telephelye
  2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:2:
agrár- és élelmiszergazdaságegészség és életmódépített környezet
ipari és műszaki megoldásokkulturális örökségsport
természeti környezetturizmus és vendéglátás 
a szakterületi besorolás indokolása:   A nemzeti érték a magyarországi együtt élő népekhez, az államalkotó tényezőként elismert nemzetiségekhez kapcsolódó érték:   igen amely nemzetiség:3   nem

4. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Dévaványa HRSZ.0257/5, HRSZ. 0257/6, HRSZ 0258 területeken található. (Dévaványa külterület, Lórés.)

5. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:

településitájegységiágazati
amely értéktár neve:

6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):

A dévaványai Aranykalász Mgtsz megalakulása a Szabad Nép és a Dózsa Mgtsz 1959-es egyesülésével kezdődött, majd az Alkotmány Mgtsz csatlakozása után felvette az Aranykalász nevet. 1960-ban a Szabad Föld I. számú tszcs, majd 1961-ben a Hajnal tszcs is csatlakozott. Az egyesült tsz-ek tagjainak száma összesen meghaladta az 1200-at (Dr. Gaál 1978, 171—210). A termelőszövetkezet a településtől körülbelül 2 kilométerre található, ez az elhelyezkedés is jól mutatja az alföldi telepítési modell szerkesztési elvét. A főút mentén elhelyezkedő telephely ezáltal megközelítés és szállítmányozás szempontjából is könnyen elérhető volt. A lórési telephelyen az 1960-as években kezdődtek az építkezések az állami típustervek szerint, amelyet a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, illetve később a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező, Beruházási Vállalat szolnoki irodája adaptált a helyszínre. A termelőszövetkezet építőbrigádja ottani vályog és a helyi téglagyárban készült téglából, illetve bontott anyagokból 1974-től pedig Mezőváz típusú acélszerkezeti elemek felhasználásával végezte a kivitelezést (Bukta G.).

Az épületek a termelésnek megfelelően gyorsan változtak, és az előírt tervhez igazítva módosították, vagy egészítették ki azokat. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat előkészítő osztályán készült tervek alapján 1964-ben egy 5000 férőhelyes tojóházzal és egy 48 férőhelyes istállóval kezdődtek a nagyberuházások, ami a következő évben folytatódva 3 darab 600 férőhelyes sertéshizlaldával bővült (Cserei 1964, 1).

1968-ban folytatódtak az építkezések és egy 96 férőhelyes borjúneveldével egészült ki a termelőszövetkezet. (Cserei 1968, 4). Az 1970-ben elkészült 144 férőhelyes borjúnevelőt és a 800 négyzetméter alapterületű új gépműhelyt a Tsz brigádja építette fel. Ugyanebben az évben a mestervizsgázott Túri György vezetésével egy 300 férőhelyes tehénistálló, két szolgálati lakás és vagy tíz családi ház épült a tagoknak (Cserei 1970, 4).
Ez is mutatja a szövetkezet szerepét a faluban, a munkaadáson túl segített a helybéli dolgozók építkezéseit, illetve a lakóegységeken felül a helyi 3 gyógyfürdő megvalósításában is nagy szerepet vállalt. 1974-ben épült a termelőszövetkezet egyik legprofitábilisabb része, a lucerna üzem, amely 3 év alatt megtermelte a kivitelezés költségeit (Bukta G.). A rendszerváltás utáni időszak óta helyi gazdálkodók, szövetkezeti társaságok használják, bérlik az épületeket jelenleg is. Az állapotuk az évek során folyamatosan amortizálódott, felújítások kevésbé látszanak, csak a melléjük épített új nyitott terménytárolókon vehetők észre a használatuk nyoma.

7. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:

A dévaványai Aranykalász Mgtsz telephelye épített környezetként jelentős helytörténeti és agrár-ipari értéket képvisel. Az alföldi telepítési modell szerint kialakított, típustervek alapján épült létesítmények hűen tükrözik a korszak mezőgazdasági nagyüzemének szervezeti és technológiai sajátosságait. Az épületegyüttes nemcsak a termelés, hanem a helyi közösségépítés és lakhatás szempontjából is meghatározó szerepet töltött be.

Megőrzése hozzájárul Dévaványa XX. századi agrártörténeti emlékezetének fenntartásához.

8.  A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

-Dr. Gaál József (szerk.). 1978. Dévaványa Nagyközség Története. Dévaványa: Dévaványa Nagyközség Tanácsa.

-Cserei Pál (szerk.). 1964. „Júniusban kezdődnek el a termelőszövetkezeti építkezések.” Békés Megyei Népújság, május 29.

-Cserei Pál (szerk.). 1964. „Tizenhatmillió forint az építkezésekre.” Békés Megyei Népújság, november 6. 4

-Cserei Pál (szerk.). 1968. „Borjúnevelőt építenek, erő- és munkagépeket vásárolnak.” Békés Megyei Népújság, március 8.

-Cserei Pál (szerk.). 1970. „Akkor is, amikor dolgoznak…” Békés Megyei Népújság, február

-Cserei Pál (szerk.). 1973. „Biztonságra törekvő termeléssel, kiegyensúlyozott gazdálkodással a fejlődés útján a dévaványai Aranykalász Tsz.” Békés Megyei Népújság, szeptember 22.

-Beszélgetés Bukta Gáborral a volt dévaványai Aranykalász Termelőszövetkezet működéséről (elnök: 1973-1989). A készített interjú jegyzetei Bukta Gábor beleegyezésével kerültek felhasználásra.

9. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:-

III.  MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja
2. A Htv. 1. § (1) bekezdés m) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek
3. A javaslatban megadott adatok kezelésére, illetve a benyújtott teljes dokumentáció, -ideértve a csatolt dokumentumok, saját készítésű fényképek és filmek felhasználására is- vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat
4. A nem saját készítésű dokumentumok szerepeltetése esetén az adott dokumentum tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata a szabad felhasználásról

3.-4. MELLÉKLET
HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT


a Békés megyei Értéktár Bizottság számára 2025. április 18. napján benyújtott „Dévaványai épített értékei: volt Aranykalász termelőszövetkezet lórési telephelye” javaslatban megadott adatok kezelésére, illetve a benyújtott teljes dokumentáció, – ideértve a csatolt dokumentumok, saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozóan.

Alulírott Szűcs Imre, hozzájárulok az általam benyújtott javaslat illetve a csatoltan benyújtott mellékletek tartalmának kezeléséhez, nyilvános közléséhez, honlapon való megjelenéséhez, népszerűsítő célra történő felhasználásához.
Továbbá nyilatkozom, hogy az általam felhasznált, nem saját készítésű dokumentumok vonatkozásában azok tulajdonosa hozzájárult az anyag térítésmentes, szabad felhasználásához, mind adminisztráció, nyilvánosságra hozatal, archiválás tekintetében.

Dévaványa, 2025.04.18.

Szűcs Imre s. k.
javaslattevő aláírása