Határozat: 5/2025.(V.20.) DTÉBH hat.
Javaslat
„A dévaványai Tejivó története”
települési/tájegységi/ágazati[1]
értéktárba történő felvételéhez
Készítette: Turiné Mikó Éva
……………………………………………………. (aláírás)
Dévaványa, 2025. április 11.
(P. H.)
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI
1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Turiné Mikó Éva
2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
Név: Turiné Mikó Éva
Levelezési cím: 5510 Dévaványa, Széchenyi u. 8.
Telefonszám: 20/492-10-38
E-mail cím: mikoeva60@gmail.com
II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
1. A nemzeti érték megnevezése: A dévaványai Tejivó története
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:[2]:
| agrár- és élelmiszergazdaság | egészség és életmód | épített környezet |
| ipari és műszaki megoldások | x kulturális örökség | sport |
| természeti környezet | turizmus és vendéglátás | |
| a szakterületi besorolás indokolása: A település 3. A nemzeti érték a magyarországi együtt élő népekhez, az államalkotó tényezőként elismert nemzetiségekhez kapcsolódó érték: igen amely nemzetiség:[3] x nem | ||
4. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Az épület: Dv., Árpád u. 34. A visszaemlékezésből elkészült leírás: Dv., Széchenyi u. 8.
5. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
| x települési | tájegységi | ágazati |
| amely értéktár neve: Dévaványai Települési Értéktár | ||
6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):
A dévaványai Tejivó története
DÉVAVÁNYA, Árpád utca 34.
Dévaványa, 2025.
Kép forrása: Falufotó – Adatbázisok Online – Magyar Nemzeti Levéltár
/A jelzőtábla mögött látható a tejivó bejárata./
„A tej élet, erő, egészség”
A rendelkezésünkre álló írott és internetes forrásokból megtudhatjuk, hogy az 1960–70-es évekkel köszöntött be a tejivók aranykora. Népszerűsítésüknek nem csupán társadalmi-gazdasági, de egészségügyi oka is volt. Plakátok, reklámok buzdítottak a csontokat és fogakat erősítő tej, túró és sajt vásárlására. A büfékben, kórházakban előirányozták a tejalapú ételek arányának emelését, az iskolákban bevezették a tej és a kakaó árusítását, emellett országos programot hirdettek a tejet és tejtermékeket árusító üzletek számának emelésére. Egymás után nyíltak meg a Tejivók.
Ezeket a helyeket nagyon szerették a kisgyermekes családok is. A kínálat a tej köré összpontosult: tej, tejeskávé, tejes italok és egyszerű pékáruk, mint túrósbatyu, rétesek, kőttesek. Az ott árult termékek olcsók voltak, tehát kevés pénzből jól lehetett lakni – a tejivókat ez nagy sikerre vitte.
Dévaványán is volt egy Tejivó, amelyre sokan ma is szívesen, nosztalgikus emlékekkel gondolnak. A megszűnése után a helyiség hosszú ideig üresen állt, jelenleg fagylaltozó – gyorsétterem működik.
Felhívást tettünk közzé a településen, melynek köszönhetően néhány fényképpel bővült az archívumunk, és egy interjú is készült, mely az alábbiakban olvasható.
A fotó az emeletes ház hátsó udvara felől készült. Háttérben a Tejivó épülete látható.
Készítés ideje kb.1980. /Fotó:Somogyi Lajosné ajándéka/
A dévaványai Tejivó az ÁFÉSZ hatáskörébe tartozott, elnöke Dékány László, a belső ellenőr Rizmann Jánosné Marika volt. Hétfőtől-szombatig, reggel 5-12 óráig volt nyitva. Cégtábláján a „Tejivó” felirat üveglapra volt felfestve, fehér színnel, két fakeret között. Geszti Gyula festő keze munkája.
Négy város és 16 község 280 boltjában árusítanak sárréti tejterméket. Megtartotta zárszámadó igazgató tanácsülését a szeghalmi járás mezőgazdasági üzemeinek tejfeldolgozó és értékesítő közös vállalkozása. Ellátási gondok, zavarok az értékesítési körzetben nem voltak, összesen 12 millió 878 ezer 886 liter tejet vásároltak fel, illetve értékesítettek. Ezzel tervüket 105 százalékra teljesítették Szeghalom, Füzesgyarmat, Körösladány, Dévaványa, Ecseg- falva, Gyoma, Vésztő, Okány, Bucsa és Csárdaszállás termelő- szövetkezeteiből, valamint ház táji gazdaságaiból vették át a tejet A tej értékesítésbe bekapcsolódtak a körzetben levő ÁFÉSZ-ek, a Békés megyei és a Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a Csemege Kereskedelmi Vállalat és a MÉK több üzlete. (Békés Megyei Népújság 30. évf.27. szám 1975. február 1.)
A tejivó előtt. Balról jobbra Csehné Rózsika néni, Kürti Imréné, Sárvári Juli néni.
/Fotó: Szabóné Kürti Magdolna/
Az üzletben Kürti Imréné Oszlánci Ilona (aki teljes anyagi felelősséggel tartozott az árukészletért és a forgalomért) dolgozott először Horváth Andrásnéval, Esztike nénivel, majd 1979 júliusától lányával, Kürti Magdolnával. A bezárás előtti időszakban pedig Kaszanyi Bálintné Icával dolgozott. Alkalmazottak viselete az akkori szokásnak megfelelően: fehér köpeny, fehér fityula szalaggal, fehér kismama cipő volt.
A tejet nagy tejes kannákban hozták, majd 25 literes alumínium lábasokban forralták fel. Reggel 5 órára készen kellett lenni. Ebből készült a tejeskávé, kakaó. A cikóriát még előző nap megfőzték, leszűrték és a hűtőben tárolták. Ezt keverték a forralt tejhez, megfelelő mennyiségben. Minden reggel, kis üvegekben mintát kellett venni a forralt tejből, az elkészült kakaóból, tejes kávéból és a mintát két hétig meg kellett őrizni a hűtőben.
A kakaót, kávét, tejet 2 dl és 0,5 literes műanyag pohárban tálalták. Sárga színű műanyag tálcák voltak, azon lehetett az asztalhoz vinni az italokat. Felvágott selyempapír volt a szalvéta. Három fakkos mosogatás volt.
(Békés Megyei Népújság, 1982. november)
A péksütemények egy részét az ÁFÉSZ cukrász műhelyében sütötték. A gyerekek között nagyon népszerű volt az Isler. Hetente kétszer hozták nagy alumínium tepsikben és nagyon sokat eladtak belőle. Volt még leveles tésztából készült, finom ropogós túrós táska, diós patkó stb. is.
A másik része a Farkas péktől érkezett. Nagy műanyag ládában hozták a tejivóba a zsemlét, kiflit, vajas kiflit, brióst, kalácsot, ezeket Brikics Antal, – vagy ahogy mindenki ismerte – Tóni bácsi sütötte. Életvidám, kedves pék volt. A pékség boltjában a frissen sült kenyér és sok-sok péksütemény volt a polcokon.
A felirat Geszti Gyula munkája. /Fotó: Elek Lajosné Szitás Emma ajándéka/
A tej, péksütemény mellett árultak kenyeret, sót, cukrot, lekvárokat, Túró Rudit, Sportszeletet, Kapucínert és alapvető élelmiszereket. A gyerekek nagy kedvence volt a csokis Mese sajt (9 db volt egy dobozban). Az árakról röviden: kifli, zsemle 40 fillér, kenyér 3,60 forint voltak. Munkába menet, amíg várták a buszt betértek reggelizni az emberek, jól esett egy pohár tejes kávé, kakaó, tej, egy-két kiflivel vagy péksüteménnyel.
Egy kedves történet. Volt egy állandó vendég: Náci bácsi. Minden piaci napon, kedden és pénteken jött, és megivott egy liter kakaót vagy kávét és 10 db kiflit vagy buktát evett hozzá. „Majd jövök, mert péntekre megéhezem” – mondta búcsúzáskor.
A tejivóba belépve szemben volt a pult, ahol kínálták a tejet, tejeskávét, kakaót. Oldalt nagy alumínium tepsikben a péksütemény, és műanyag ládákban a kifli, zsemle. A vendégeket közvetlenül ezekből szolgálták ki. A helyiségben kétoldalt elrendezve öt asztal volt, amely mellé leülve helyben el lehetett fogyasztani a reggelit.
Az üzlet pontos nyitásról nincs adatunk. Nagy Sándorné Ella néni mellé a hetvenes években került oda Kürtiné Imréné, az ő nyugdíjazásakor 1987-ben zárt be.
Gondolatok a Dévaványai Tejivóról
A Tejivónak külön hangulata volt és olyan különleges, finom, meleg illata, ami érezhető volt, amikor beléptünk az ajtón. A sok finom pékáru, kakaó, tejeskávé, forralt tej… Felejthetetlen élmény. A két lányommal sokszor reggeliztünk ott óvodába, iskolába menet. Mire a fiaim megszülettek a 80-as években, sajnos megszűnt.
Családias kisbolt volt, amiben a legalapvetőbb élelmiszereket, pl.: kenyér, liszt cukor, só stb. is meglehetett vásárolni. A legfinomabb ropogós kifliket, péksüteményeket lehetett itt kapni. A gyors, olcsó és finom reggeli üzlete volt – kedves kiszolgálással. Sokan megfordultak itt, munkába, iskolába menet, a reggeli buszra várva. A kis asztaloknál mindig ültek családok, iskolába menő gyerekek, munkatársak, kedvesen beszélgetve. A lányaimmal mi is a megszokottnál egy kicsit hamarabb indultunk el, hogy le tudjunk ülni és az asztalnál tudjuk elfogyasztani a reggelinket. Külön élmény volt, a tejivóban reggelizni. Kedvencünk volt a finom kakaó és a kis briós, de a túrós batyu, lekváros háromszög, kalács is. Árultak Mese sajtot is, ami csokival volt ízesítve, nekem az nem igazán ízlett, de a gyerekek szerették. Egy kifli egy mese sajttal, sok gyerek kedvenc reggelije volt. Ha nem közösen mentünk, akkor a lányomnak iskolába menet előtt 5 Ft-ot adtam uzsonnára, és ebből 2,5 dl tejet, 2 db kiflit és egy mini vajat tudott venni, amit imádott.
A fiatalabb lányom így mesél élményeiről: „Igaz nem most voltam kisgyermek, de régi szép emlékeket idéz fel. Az illatára most is emlékszem. Általában mindig reggel mentünk, a friss kakaó ízét még most is érzem a számban, ennyi év elmúltával is. Volt, hogy a nővéremmel ketten mentünk tejért. A kis zománcozott edénnyel, aminek rendszeresen levertük a zománcát, de a tej mindig hazaért. Sajnálom, hogy elmúlt ez a korszak, én már a lányaimmal nem tudok elmenni és az unokáim már csak tankönyvekből fognak róla tanulni, de akkor elmesélem, hogy a mama bizony ivott tejet annak idején a dévaványai Tejivóban.”
Turiné Mikó Éva
Dévaványa, 2024. október
Adatközlők: Szabóné Kürti Magdolna, szül. Dévaványa, 1961.07.06.
Kovácsné Turi Andrea szül. Szeghalom, 1978.10.04.
[1] Kérjük, húzza alá a megfelelőt.
[2] Egy szakterületenkénti kategória megjelölése lehetséges.
[3] Kérjük, jelölje és nevezze meg, amennyiben magyarországi együtt élő népekhez, az államalkotó tényezőként elismert nemzetiségekhez kapcsolódó az érték.