A 324/2020. (VII. 1.) Korm. rendeletben foglaltak alapján
Határozat: 2/2024.(V.22.) DTÉBH hat.
Javaslat a
„A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság üzemeltetésében működő
Túzokvédelmi Állomás”
települési/tájegységi/ágazati értéktárba történő felvételéhez
Készítette:
Dr. Tirják László igazgató
Körös-Maros nemzeti Park Igazgatóság
Szarvas, elektronikus bélyegző szerint
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI
A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
Név: Dr. Tirják László
Levelezési cím: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, 5541 Szarvas Pf.: 72.
Telefonszám: 66/313-855
E-mail cím: kmnp@kmnp.hu
II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
1. A nemzeti érték megnevezése: A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
üzemeltetésében működő Túzokvédelmi Állomás.
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
o agrár- és élelmiszergazdaság o egészség és életmód o épített környezet
o ipari és műszaki megoldások o kulturális örökség o sport
x természeti környezet o turizmus és vendéglátás
a szakterületi besorolás indokolása:
A dévaványai túzokok, továbbá a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság itt végzett több
évtizedes túzok- és természetvédelmi munkája, illetve a Dévaványai-Ecsegi puszták természeti környezetünk kiemelt értékei.
3. A nemzeti érték a magyarországi együtt élő népekhez, az államalkotó tényezőként elismert nemzetiségekhez kapcsolódó érték:
o igen
amely nemzetiség:
o nem
4. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: 5510 Dévaványa, Réhely
GPS-koordináták: 47º 04’ 53.03” É 20º 55’ 51.10” K
5. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik:
o települési o tájegységi o ágazati
amely értéktár neve: Dévaványai Települési Értéktár
6. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása, a megjelölt szakterületi kategória indokolása (amennyiben nemzetiséghez kapcsolódó érték, a nemzetiségi vonatkozások, a nemzetiséghez való kötődés bemutatása):
A túzok (Otis tarda) Európa legnagyobb testtömegű. röpképes madara- a hazai természetvédelem kiemelt faja, egyben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Körös-Maros Nemzeti Park címerállata.
Kárpát-medencében élő állománya a huszadik század elején még meghaladta a 10.000 példányt, A vadászat, a második világháború, a pusztai területek felszántása, majd az intenzív mezőgazdaság azonban a múlt század hatvanas éveinek végére egyedszámát drasztikusan csökkentette, hazai állományait elaprózta.
Védelmével a szakemberek a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben kezdtek komolyan foglalkozni. A túzokok vadászatára először időbeli korlátozást, majd 1969-ben teljes tilalmat rendeltek el, a következő évben pedig védetté nyilvánították. A faj legerősebb, legéletképesebb állománya Dévaványa térségében maradt fenn. Az Országos Természetvédelmi Hivatal 1975 őszén a Békés megyének túzokkal legsűrűbben népesült területén. Dévaványa határában egy 3500 hektáros tájvédelmi körzetet létesített. A tájvédelmi körzet létesítésének célja a túzok szabadtéri állományvédelmének biztosítása. valamint egy zárttéri keltetést. visszavadítást szolgáló telep kialakítása volt. Következő lépésként pedig 1978. október 30-ára felépült Magyarország első és máig egyetlen Túzok védelmi Állomása Dévaványán. Az épületegyüttest tájba illő módon a nagykunsági tanyák hangulatát visszaadva tervezték meg egy tradicionális túzokélőhely szomszédságában. A Dévaványai Tájvédelmi Körzet 1997-ben hazánk legmagasabb természetvédelmi besorolású területeihez csatlakozott, hiszen azóta a Dél-Tiszántúl természeti értékeinek megőrzésére ekkor életre hívott Körös-Maros Nemzeti Park része.
Kezdetekben az összes. különböző mezőgazdasági munkák végzése közben megtalált tojást beszállították a Túzokvédelmi állomásra, így nem volt ritka, hogy egy év alatt közel 200 tojás került be a keltető berendezésbe, Napjainkban már csak azok a tojások kerülnek ide. amit végleg elhagyott a kotló madár valamilyen zavaró körülmény hatására. Ma már nem az a cél hogy minél több túzoktojás kerüljön be a keltető berendezésekbe, mint azt a kezdetekben tették. Elsődleges szempont a megtalált fészkek területen való megvédése. hiszen egy szabadban felnőt túzokcsibe minden tekintetben nagyobb eséllyel indul neki az. életnek.
Természetesen a mentett tojások keltetésének. a túzokcsibék felnevelésének és a szabadba történő sikeres visszaengedésnek. az ún. repatriációnak az összetett és bonyolult folyamatát az eltelt évtizedek alatt tökéletesítették a szakemberek. A kibocsátott és vad túzokcsapatokba beálló túzokok lábára egyedi azonosítást biztosító színes jelölőgyűrűk kerülnek. Így később, akár több év elteltével is, távcsövek és erős nagyítású teleszkópok segítségével nagyobb távolságról is beazonosíthatók ezek a madarak.
A több évtizeden átnyúló hazai természetvédelmi erőfeszítések következtében a túzokok Kárpát-medencében élő állománya növekszik. és ma már több mint 2000 egyedet számlál, E növekedés sajnos jelenleg Európában egyedül a Kárpát-medencében élő állományról mondható el. ezért a túzokot a közelmúltban a globálisan veszélyeztetett fajok közé sorolták. Ennek tükrében a dévaványai Túzokvédelmi Állomáson végzett munka nemzetközi jelentőségű.
Sikerét jelzi, hogy az állomásról, annak közel ötven éves fennállása alatt, több mint 700 túzok jutott vissza a szabad természetbe.
A Túzokvédelmi Állomás állategészségügyi okokból nem látogatható. A dévaványai túzokok. továbbá a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság itt végzett több évtizedes túzok- és természetvédelmi munkája, illetve a Dévaványai-Ecsegi puszták máig megőrzött természeti értékei a közelben kiépített Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontban ismerhetők meg. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai bemutatóhelye áprilistól-októberig színes programokkal, táborokkal. állandó és időszaki kiállításokkal. komfortos szálláshellyel várja természetszerető vendégeit. A minden május első szombatján 2016 óta megrendezésre kerülő Tűzokfesztivál az évek során a régió egyik legnépszerűbb rendezvényévé nőtte ki magát.
Fenti rövid összefoglalóból is jól kivehető, hogy az igazgatóság Túzokvédelmi Állomása különleges értékekkel bír ezért. mint a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a Dévaványai Települési Értéktárba felvenni javaslom.
Tisztelettel: Dr. Tírják László igazgató
7. Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:
Réhely a település életében a régmúlt időktől kezdve mindig fontos szerepet töltött be. Az ott létesült Túzokvédelmi Állomás, a hozzá kapcsolódó Sterbetz István Túzokvédelmi
Látogatóközponttal együtt kiemelt jelentőségű természeti értékünk, ezek mellett kedvező adottságai miatt fontos szereplője az óvodai, iskolai kirándulásoknak, csapatépítő összejöveteleknek, „fogalom” a ványaiak számára, ezért is fontos, hogy az értéktárban is szerepeljen.
8. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,
honlapok, multimédiás források):
https://www.kmnp.hu/hu/
9. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
https://www.kmnp.hu/hu/sterbetz-istvan-tuzokvedelmi-latogatokozpont-devavanya
III. MELLÉKLETEK
- Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuálisdokumentációja
- A Htv. 1. § (1) bekezdés m) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok,
támogató és ajánló levelek - A javaslatban megadott adatok kezelésére, illetve a benyújtott teljes dokumentáció, –
ideértve a csatolt dokumentumok, saját készítésű fényképek és filmek felhasználására is - vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat
- A nem saját készítésű dokumentumok szerepeltetése esetén az adott dokumentum
tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata a szabad felhasználásról