A 324/2020. (VII. 1.) Korm. rendeletben foglaltak alapján
Határozat: 8/2024.(V.22.) DTÉBH hat.
Javaslat az Ördög-árok Dévaványai szakaszának
a Települési Értéktárba történő felvételéhez
Összeállította:
Máté Károly
Szeghalom, 2023.06.30
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI
- A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Máté Károly
- A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
Név: Máté Károly
Levelezési cím: 5520 Szeghalom, Dózsa György u. 27-31. 2. emelet 27.
Telefonszám: +36 30 637-4847
E-mail cím: mate.karoly68@gmail.com
II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI
1. A nemzeti érték megnevezése: Körös menti sánc, Ördög-árok, valamint sáncrendszere Békés vármegyében, Dévaványa közigazgatási területén
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
kulturális örökség
3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Az Ördög-árok és sánc vármegyénket, Gyomaendrőd közigazgatási területét, Nagylaposnál, a 46-os főút Szandazugi-csatorna hídjától ~100 méterre, északra éri el Mezőtúr irányából. Ezt követően Gyomaendrőd, Póhalom, majd Dévaványa, Kéthalom irányába tart. A műholdas felvételeken a növénytakarótól, a fény- és hidrológiai viszonyoktól függően válik láthatóvá. Egyes szakaszai az intenzív mezőgazdasági talajművelés okán már nem azonosíthatók, vagy eredetileg sem kerültek kiásásra.
Körösladányi határt Szigetszásznál érinti, majd elhagyva Vermest egyenesen halad a Károlyi-legelő irányába. A legelőt „kis vizesárok” formájában szeli át. A szomszédos szántón látható legrajzolatosabban az árok nyomvonala. Siskáson, Kiss Ferenc birtokának sarkán még ma is domináns a sánc hulláma, amely hozzávetőlegesen 0,5 méter.
A földmű innen folytatja útját a Dió-halom irányába, átlósan keresztezve a Tíkos-eret, kapaszkodva át Szeghalom város külterületére. Iránya továbbra is egyenes a Hidi-Panzióig, szakaszosan látható torzója. Ezt követően csak írásos dokumentumok árulkodnak arról, hogy a Kutas-főcsatorna az Ördög-árokba lett ásva.
„A gátak a Berettyó vonalán úgy jobbról, mint balról csaknem egész hosszban nincsenek a szabályozásnak megfelelő magasságban kiépítve, úgy, hogy helyenként az árvíz meghátalta a ved- gát koronáját, s csakis nyulgát rögtönzésével sikerült a viz folyását megakadályozni, — padkával pedig az ördög-árki hídtól felfele sehol sincsenek ellátva.” (Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
„2. Az ördög árka pallói és hidföi ki javítására ………………………… 1073.40” (Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám; 16. 1874-03-15 / 11. szám)
A Kutas-főcsatorna Szeghalom-Halas irányába tart tovább, majd a 47-es főútvonalat keresztezve a halas-pusztai major területén túl, Hajdú-Bihar vármegyébe lép át.
Ördög-árok nyomvonala Körösladány – Szeghalom, Halas között (3D kép j.b., HERE Műholdas felvétel alapján)
Huszár Mátyás térképe a Körösvidékről, melyen az Ördög-árok is feltüntetésre került (íves vonal, balról a kép felső harmadában) Huszár Mátyás: Hydrographia depressae regionis fluviatilis Crisiorum Magni,…
A Körös menti sánc nyomvonala több szakaszon nem azonosítható. Mezőtúr és Szeghalom között Huszár Mátyás vízrajzi értekezésének térképe segítségével történhetett meg a nyomvonal berajzolása. (Google Earth Pro, lefedőkép: Huszár Mátyás: Hydrographia depressae regionis fluviatilis Crisiorum Magni,…)
4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik
X települési tájegységi vármegyei külhoni magyarság
5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
A Kárpát-medence monumentális, ókori földművének tudományos bemutatása nem tisztem, hisz ezt számtalan kutatási területen munkálkodó szakember tanulmányával, tudományos értekezésével, dolgozatával megtette és jelenleg is dolgozik rajta. Ezzel szemben néhány gondolatban, alább, szeretném a helytörténeti kutatások és saját területbejárás eredményeit -a teljesség igénye nélkül- feleleveníteni és ezek méltánylásával a Körös menti sánc, Gyomaendrőd – Szeghalom szakaszát a települési/vármegyei értéktári tételek sorába emeltetni.
„A Csörsz- árokra, Ördög-árokra vonatkozó forrásokat elsőként Rómer Flóris gyűjtötte csokorba. A legkorábbi rá vonatkozó forrásadatunk IV. Béla 1267-es, a Zászty apátság 1067-es alapítólevelét megerősítő oklevelében szerepel. Itt valójában egy „nagyárkot” említenek, melyet a kutatás – joggal – a Csörsz-árokkal azonosított. Csörsz néven (Csersz árokja) 1558-ban Székely István Magyar krónikájában szerepel a 718. évnél.” (Istvánovits Eszter – Kulcsár Valéria: Egy elfelejtett nép, a szarmaták)
Köszönettel tartozunk azoknak a had/vízépítő mérnököknek, térképészeknek, akik irányításával, vezetésével az utókorra maradhattak a földmű nyomvonalának térképei. Kiemelkedő szerepe volt ebben a Habsburg Birodalom haditérképészeinek és a magyar származású Huszár Mátyásnak, akik georeferálható pontossággal vetették papírra -többek- között a Mesterszállás – Szeghalom közötti nyomvonalat is.
„A Balás Vilmos által összegyűjtött térképészeti és történeti források nyomán az 1962-ben Patay Pál vezetésével megalakult kutatócsoport módszeresen bejárta, illetve több helyen át is vágta őket.” (Istvánovits Eszter – Kulcsár Valéria: Egy elfelejtett nép, a szarmaták)
A Rómmel Flóris régész, egyetemi tanár kezdte kutató-, gyűjtőmunkát számos meghatározó szakember folytatta és fordult érdeklődve az ókori földmű felé az elmúlt évtizedekben. Kimagaslók Dr. Patay Pál, Garam Éva, Balás Vilmos, Dr. Soproni Sándor kutatásai.
Békés vármegyében említést érdemel Baranyó Géza (Az Ördög-árok. In: BÉ. 1987. 2.). A szeghalmi járásban, az egykori Sárréti Múzeum munkatársa Kele József, aki a szeghalmi, (Tények az ördög-árkáról, Szeghalom Vidéki Hírlap, Sárrét-print Kft. Szívós Sándor gondozásában, szerkesztésében 2004.; további publikációk: https://szeghalomhir.hu/?s=%C3%96rd%C3%B6g-%C3%A1rok); Papp Lajos pedig a körösladányi ároksánc néprajzi, történelmi, régészeti, irodalmi emlékeit gyűjtötte, dokumentálta, segítette.
Az ezredfordulót követően elvitathatatlanul a legtöbbet tette a Csörsz-árok térinformatikai feldolgozásáért, népszerűsítéséért Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna. Vezetésével jegyzett kutatócsoport, egyesület 2017-ben megjelentetett: „Csörsz tanulmányok” címet viselő gyűjteményben a Körösladány – Szeghalom területén futó árokkal, sánccal kapcsolatos kutatási és irodalmi adatok is helyet kaptak.
2011-ben a 85 éves Péter András Gimnáziumban tartott nagysikerű előadást munkatársaival: „Történelmi és kulturális örökségünk az Ördög-árok” címmel.
Körösladány – Szeghalom közötti szakaszt 2021-ben jártam be. Gondolataim a földmű építésének előkészületei, a kivitelezés és logisztika, valamint a fenntartás körrét érintik. Úgy vélem ezzel mindinkább rá lehet fókuszálni arra az áldozatos ember feletti munkára, amelyet primitív eszközökkel végeztek az építők, alkottak közel maradandót és érdemelnek tiszteletet művük okán a Kárpát-medencében ma élő emberektől.
A körösladányi szakasz mindössze öt százaléka lehet a Körös menti sáncnak, ezért a leírtak nem általánosíthatók a teljes nyomvonalra.
A hadászati, stratégiai célra szánt földművek -néhány kivételtől eltekintve- az évtized, évszázad alatt a technika, haditechnika fejlődésével elvesztették kiváltságos szerepüket, lettek haszontalanná, enyésztek el, kaptak másod-, harmadlagos szerepet, vált torzójuk a környezetbe simuló tájelemmé.
A Körös menti sánc is erre a sorsra jutott, vált a földmű tervezőinek és építőinek szándéka ellenére „multifunkcionális” létesítményé, lett az ember alkotta tájsebből szerény hidrológiai jelentőséggel bíró csatornává, egy-egy szakasza közlekedési úttá, ösvénnyé, tájékozódási ponttá.
Hatékony védelmi funkciója már csak a felhasznált anyagok minősége, mennyisége, a hiányzó szakaszok, illetve a Sárrét hidrológiai és terepviszonyai okán is megkérdőjelezhető.
Az Alföldet felületesen ismerő vélheti úgy, hogy a síkságon az árok és a sánc építésének elenyésző akadálya lehetett. Azonban, ha figyelmesen végigjárjuk a körösladányi hét kilométeres szakaszt, akkor válnak láthatóvá azok a terepi jellegzetességek, adottságok, amit érint, keresztez az Ördög-árok.
Figyelembe véve a folyószabályozások előtti állandó- és időszakos vízelöntések, vízjárások alkotta helyeket, számos kérdés merülhet fel az építés előkészítésével, a nyomvonal kijelölésével, kivitelezésével majd a megvalósult sánc fenntartásával (ha volt ilyen), illetve a későbbi környezetmódosító, tájformáló hatásával kapcsolatosan. (Árvízi levonulás akadályozása, vízvisszatartás.)
A tervezés fázisában a munkálatokat megelőző terepbejárás a nádrengetegben, mocsarakban való tájékozódás, közlekedés, tájolás, kijelölés, kivitelezés és a logisztikai feladatok irányítása felkészültséget, szervezettséget, alapos helyismeretet követelt. Amennyiben a tervezők tudatosan szántak „multifunkcionális” szerepet a földműnek (út, határ, védmű, csatorna, fokgazdálkodás stb.), úgy jelentősen hosszabb előkészületet, felmérést igényelt, mint csupán egy határjelzés céljára húzott „barázda”.
Az állandó vagy időszakosan vízjárta ereken, meandereken, pangó mocsarakon való átjutás, munkavégzés időben is igen korlátozottan történhetett, tekintettel az évszakokra, az Alföldön kalandozó folyók vízgyűjtőjén hullott csapadék mennyiségére, a levonuló rendszeres és elhúzódó árvizekre. A csapadékosabb évszakok, a fagyok – késő ősztől kora tavaszig – hátráltathatták vagy ellehetetleníthették a munkavégzést, majd az olvadást követő szétterülő árvizek határolhatták be annak időtartamát.
A munkaerő mozgatása, ellátása logisztikai szervezettséget igényelt, tekintettel arra, hogy a IV. században jellemzően kis létszámú közösségek élhettek egy-egy tellen, földháton, így a helyi lakosságon kívül – a folyamatos munkavégzéshez – szükség lehetett „idegen munkaerőre” is. Talány az is, hogyan tudott a helyi közösség az ároképítéshez és a mezőgazdasági munkákhoz elegendő létszámot kiállítani úgy, hogy a feladatvégzések közel egy időben zajlottak.
A helyi lakosság aktív populációjának ároképítésbe vonása, kényszerítése, akár a közösség napi megélhetését jelentő feladatvégzéseinek háttérbe helyezését is eredményezhette. Amennyiben a földmű építését nem az itt élők végezték, úgy a munkások és az igavonó állatok elszállásolását, élelmezését, eszközzel történő ellátását tervezetten és folyamatosan kellett megoldani.
Az 1960-as években készült légi felvételeken talajelszíneződés formájában észlelhető a Körös-menti sánc (Ördög-árok) nyomvonala, amint Dévaványa-Kéthalom felől hegyesszögben eléri és átszeli a Csecseri-ér északnyugati irányba visszaforduló medrét, majd átvágja az ér által körbeölelt Szigetszászi-hát csúcsát és ismételten keresztezi a Csecseri-ér kanyarulatát. Ezután a Folyáséri-csatorna délnyugati irányba forduló, derékszögű ívnél lép be Körösladány külterületére. Ezt követően, a zsilipek után a Nádor-éri csatorna északkeletnek fordul. Partját nyugatról ligetes erdőfolt övezi, ahol az árok, illetve a sánc maradványa nem észlelhető. A múlt században készült légi felvételeken sem látható az ókori földmű torzója.
Az erdőfoltot kelet, észak-kelet felé elhagyva, a Sárrétnek nevezett lapályos, egykor vizek uralta területen (napjainkban intenzív mezőgazdasási művelés alá vont parcella) sem érzékelhető az árok nyoma. Tekintettel a hajdani terepviszonyokra kérdés, hogy kiásásra került-e az árok, mivel sem terephullám, sem műholdas felvétel, sem növényvegetáció-eltérés nem utal rá. A láthatóság hiányának oka lehet a terület vízrendezését követő intenzív művelés alá vonása, majd a XX. században a helyenkénti feltöltéses talajjavítás. A következő hátas térszín, amire felkapaszkodhatott az árok, a Vermes-ér öblének nyugati partja. Ez megközelítőleg két kilométerre található a Nádor-ér, Folyáséri-csatorna torkolatától. A Vermes-ér ezen öble egy-két méterrel mélyebb, mint a nyugati partja, amit az Ördög-árok hegyesszögben érhetett el, amennyiben építői nem módosítottak a földmű nyomvonalán és ténylegesen megépítették ezt a szakaszt is. Az ér nyugati partján, illetve az érben nem látható a földmunka nyoma.
A Vermes-ér e játszójának, öblének nyugati partját szinte teljes hosszában érintenie kellett az Ördög-ároknak. Ha valóban kiárkolásra került, felveti a kérdést, hogy volt-e valós jelentősége egy széles és viszonylag mély érben, annak partoldalába beleásni egy árkot, majd az ér partját a kitermelt talajjal felsáncolni, úgy, hogy néhány száz méterrel északkeletre már az ér belesimul a síkságba?
A sánc valamint az árok további szakasza a Károlyi-legelőn terephullám formájában és a növényzet környezetétől eltérő vegetációjának köszönhetően észlelhető a szomszédos szántót elválasztó földútig. A földút túloldalán, a szántón az Ördög-árok terephullám, valamint talajelszíneződés formájában látható.
Az Ördög-árok a szántóföldet elhagyva Kiss Ferenc siskási birtokának szélét érintve, földutakat keresztezve, a talajjavítás céljából ásott ún. „digógödör” északnyugati sarkát súrolva, a Tíkos-ér medrébe ereszkedve folytatja útját és éri el a Dió-halmot, a szeghalmi határt.
A két-három méter mély Tíkos-érben a sánc építői kiárkolták és sáncolták a földművet. Ez azért is meglepő, mert az eret hegyesszögben elérő, azt átlósan valamivel több, mint egy kilométer hosszúságban metsző sáncával a földmű elrekeszthette az egykor jelentős mocsárterülettel és vízközlekedéssel bíró természetes vízfolyást. Stratégiai szerepe – állandó védelem nélkül – viszont kétséges volt, hisz’ maguk az építők hoztak létre egy olyan gátat, ösvényt, amin az ér egyik partjáról a másik oldalra lehet biztonságosan, a mocsárba való elmerülés veszélye nélkül átjutni.
Kérdés továbbá az is, hogy az ér aljából kotort üledék, tőzeg, kotus talaj milyen állékonyságot eredményezett a gátnak, felhasználták-e annak építésére, vagy anyagát bánya nyitásából termelték ki?
Ahhoz, hogy az építés és a tájékozódás akkori körülményeit érteni, tisztelni tudjuk, el kell felejtenünk minden mai térbeli tájékozódási pontot, s csak a IV. század természetes terepviszonyaira, az égboltra, az égtájakra, valamint az ember alkotta kurgánokra, tellekre, ösvényekre támaszkodhatunk a fantázia segítségével.
- Mi alapján döntöttek a tervezők, építők, hogy egy-egy szélesebb, mélyebb eret, akár kilométeres hosszúságban metsszen, gáttal elrekesszen, esetleg megváltoztatva a vízfolyás irányát a földmű?
- Az erekbe be- és kifolyó vizek közlekedtetésére építettek-e tiltókat, volt-e szükség tudatos, tervezett vízszabályozásra?
- A hidrológiai, éghajlati (csapadék-) viszonyok időben befolyásolták-e az árok építését? Folyamatában épült a földmű, vagy a környezeti történések, pillanatnyi jellemzőit figyelembe véve szakaszosan kivitelezték?
- A nyomvonalterveknél előzetesen figyelembe vették-e a terepviszonyokat, hátakat, porongokat, halmokat, kurgánokat? Ezek nyújtotta adottságokkal, lehetőségekkel éltek-e felhasználták-e az építkezés alkalmával? (Rendelkezésre álló jó minőségű építőanyag, tájékozódási-, tájolási- és kitérő pont, szállás, őrhely, stratégiai szerep.)
A körösladányi, szeghalmi szakasz esetén látható, hogy az árok vonalvezetését kurgánok övezik, érintik, de annak kis távolságon belül az egyenestől való eltérését nem befolyásolják.
A bejárt, részletesebben is taglalt körösladányi szakasz egy természetes földháton húzódik, szinte párhuzamosan az egykori Körös (Tekerő-ér) és Berettyó folyásirányával. Keleten a Körös, nyugaton a Berettyó, illetve e folyók vize táplálta erek, mocsarak közé ékelődött. Így két olyan természetes stratégiai védvonal vette közre a mesterséges művet, melyek hadászati jelentősége nagyságrendekkel lehetett hatékonyabb, mint az ember alkotta árok és sánc.
6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
Az értéktárba történő jelölésem célja, hogy a Körös menti sánc, Ördög-árok, Gyomaendrőd – Szeghalom közötti szakasza az érintett településeken és vármegyénkben is megkapja azt a szellemi értékrendi besorolást, figyelmet, amit Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.
Az öcsödi Pantó Antal Hagyományőrző Egyesület Zubor Erika egyesületi tag vezetésével sikeresen terjesztette fel a vármegyei Értéktárba a Körös menti sánc, Ördög-árok területileg érintett szakaszát. https://szol24.hu/2023/05/25/megyei-ertek-lett-az-ordogarok-csorszarok-rendszer/
A Pantó Antal Hagyományőrző Egyesület sikeres jelölését követően Harkányiné Székely Zsuzsanna PhD a Csörsz-árok Mente Egyesület elnöke 2023.06.04-én terjesztette elő a Csörsz-árok Pest vármegyei szakaszát az illetékes értéktári bizottsághoz.
Jövőbeni elképzelésem, együttműködésben egyesületekkel, kutatókkal, elsősorban a Csörsz Árok Mente Egyesület vezetőjével Harkányiné Dr. Székely Zsuzsannával, hogy a Körös menti sánc is térinformatikailag feldolgozásra kerüljön akár a gödöllői, valkói szakasz Benő Dávid szerkesztésében: https://qgiscloud.com/benodavid/csorszarok_cloud/?fbclid=IwAR3lKtr07LfUrDapocG2etszeR0zLMJVm3Dl Fi7N-KhloqGjQrKxE-wYZmA&l=megkutatotts%C3%A1g%2CCs%C3%B6rsz-%C3%A1rok&bl=mapnik&t=csorszarok_cloud&e=2134830%2C6032163%2C2163744%2C6044186
A Körös menti sánc népszerűsítése kapcsán szorosabb együttműködést az öcsödi Pantó Antal Hagyományőrző Egyesülettel, Zubor Erikával szorgalmazok.
A geoinformációs rendszerek (GIS) és a terepi GPS felmérések számára a hozzávetőleges nyomvonal felkutatása, pontosítása -együttműködve Zubor Erikával- jelenleg van folyamatban. Ennek eredményeként került a már látható talajfelszíni anomáliák WGS84-es kordinátáinak táblázatba foglalása Öcsöd és Szeghalom között. A tájékoztató jellegű koordináta adatokat Huszár Mátyás georeferált térképe, valamint a Google Earth és a Fentrol.hu segítségével nyertem ki.
A Körös menti sánc archív térképi adatok és terepbejárások alapján azonosított nyomvonalának térinformatikai módszerekkel történő topográfiai pontosításában Dr. Marsi István okleveles geológus, talajkutató nyújt szakmai és tudományos segítséget.
A szakmai irányultságon túl a Körös menti sánc tartogat lehetőségeket -akár gazdasági potenciált- a kultúra és a turisztika számára is. Míg Angliában a Hadrianus fal és az Antoninus vonal a világörökség részét képezi, addig Magyarországon a Csörsz-árok, Ördög-árok torzói, maradványai még valós ex lege, vagy természetvédelmi védettségben sem részesülnek.
Ez a monumentális földmű kárpát-medencei, országos, vármegyei, települési viszonylatban is több figyelmet érdemelne, s létét, státuszát egységesen Értéktári tételként, további előterjesztések nélkül lenne célszerű kezelni, felvenni az Országos- és a Vármegyei Értéktárakba.
Forrás: 7. pontban feltüntetve https://qgiscloud.com/benodavid/csorszarok_cloud,
7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
Balás Vilmos: Az alföldi hosszanti földsáncok / Régészeti Füzetek II/9.
Baranyó Géza: Az Ördög-árok. In: BÉ. 1987. 2.
Baráz Csaba (2014) Csörsz-ároktól a fokgazdálkodásig Földből épült struktúrák az ősi vízgazdálkodás szolgálatában In: Füleki György (szerk.) A táj változásai a Kárpát-medencében. A vízgazdálkodás története a Kárpát-medencében (X. Tájtörténeti konferencia kiadványa). Baja 218-224
Bernát Péter: Stratégia és taktika a Kárpát-medence erődépítészetében a késő római korban
Bernát Péter: A Csörsz-árok szerepe a Kárpát-medence késő római kori védelmi rendszerében Csörsz-árok Mente Egyesület bemutatkozása, https://www.youtube.com/watch?v=sszpwicUnPo
Garam, Éva – Patay, Pál – Soproni, Sándor Sarmatisches Wallsystem im Karpatenbecken. Régészeti Füzetek Ser. II., No. 23.
Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 1983.
Corvinlánc, A középkori Magyarország településatlasza
Habsburg Birodalom Katonai felméréseinek térképei
Harkányiné, Dr. Székely Zsuzsanna Történelmi kulturális örökségünk a Csörsz-árok, In: Füleky, György (szerk.) A táj változása
a Kárpát –medencében: Történelmi emlékek a tájban: IX. Tájtörténeti Konferencia kiadványa, Balaton Múzeum Gödöllő,
Magyarország : Környezetkímélő Agrokémiáért Alapítvány (2021) 335 p. p. 5
Harkányiné, Dr. Székely Zsuzsanna Csörsz-árok, a Kárpát-medence monumentális építménye, RÉGI(J)ÓVILÁG 10 (1) pp. 10-12., 3p. (2016)
Harkányiné, Dr. Székely Zsuzsanna, Benő Dávid ; Katona A, A Csörsz-árok térinformatikai feldolgozása (2008) http://terinformatika-online.hu/index.php, Közlemény 1680639.
Harkányiné, Dr. Székely Zsuzsanna Csörsz-árok összeköt Kistarcsai kalendárium 2019 pp. 130-137., 8 p. (2019) Közlemény:
30404546
Harkányiné, Dr. Székely Zsuzsanna, Szakmai eredmények a Csörsz-árok kutatásban In: Jerem, Erzsébet; Laszlovszki, József;
Pinke, Zsolt, Drosztmér, Ágnes;Renner, Zsuzsanna (szerk.) Tájtani tájak – vizes élőhelyek: Régészet, környezet, tájvédelem: A Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség tanulmányok Program és az Archaeolingua Alapítvány előadássorozata Budapest, Magyarország: Archaeolingqa (20217) 106 p.pp. 45-59., 15p. Közlemény: 3268984
Harkányiné, Dr. Székely Zsuzsanna ; Szentesi, Edina A Csörsz-árok turisztikai vonatkozásai In: Michalkó, G; Rátz, T (szerk.) A turizmus dimenziói: humán, ökonómikum, politikum Szeékesfehérvár, Magyarország: Kodolányi János Főiskola (KJF) (2011)
351 p. pp. 57 – 74. , 18p. Közlemény: 2062838
Huszár Mátyás: Hydrographia depressae regionis fluviatilis Crisiorum Magni,…
Istvánovits Eszter – Kulcsár Valéria Gondolatok az alföldi sáncok kutatásának jelenlegi helyzetéről. In: Avarok pusztái, szerk.
Anders Alexandra – Balogh Csilla – Türk Attila, 73–83. Budapest: Martin Opitz – MTA BTK MŐT, 2014.
Istvánovits Eszter – Kulcsár Valéria: Egy elfelejtett nép, a szarmaták http://real.mtak.hu/80406/1/Szarmata_web.pdf
Kele József: Tények az ördög-árkáról, Szeghalom Vidéki Hírlap, Sárrét-print Kft. Szívós Sándor gondozásában, szerkesztésében 2004.
https://szeghalomhir.hu/tag/szeghalom-tortenete/ PÁKO-WASH BT., Felelős szerkesztő, laptulajdonos: Pákozdi Gábor
„Történelmi és kulturális örökségünk az Ördög-árok” című előadás, Körös-Sárréti Hírlap, 2011. augusztusi lapszám, 5. oldal.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1908/?query=szeghalom%20%C3%96rd%C3%B6g%C3%A1rok%20h%C3%ADd&pg=432&layout=s
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1874/?query=szeghalom%20%C3%96rd%C3%B6g-%C3%A1rok%20h%C3%ADd&pg=9&layout=s
Magyarország Régészeti Topográfiája, Szeghalmi Járás, Akadémiai kiadó, Budapest 1982.
Magyarország Régészeti Topográfiája, Szarvasi Járás, Akadémiai kiadó, Budapest 1982.
Mappa exhibens inundationes eruptionis Chrysii Velocis per K… [Heves T 161]A Körös, Sebes-Körös, Szeghalmi csatorna (Heves és Külső-Szolnok és Békés vm.) vízrajzi és tematikus térképe https://maps.hungaricana.hu/hu/MegyeiTerkepek/668/ Oldest Road In Britain, Britain’s Ancient Tracks, Timeline – World History Documentaries, Sir Tony Robinson
Romer, Floris: Les fosses du diable en Hongrie. In: Compte Rendu (Budapest: Musée National Hongrois, 1878)
Steuer István: Mikor készült a Csörsz-árok? https://www.youtube.com/watch?v=5-g3Nl-TN-M
Szarmaták a Kárpát-medencében: http://acta.bibl.u-szeged.hu/62675/1/regeszeti_monografiak_005_191-226.pdf https://maps.hungaricana.hu/hu/MegyeiTerkepek/139/; Terve T. Békés vármegyében a Körös folyók ágya kanyarai átme… [BéML XV 1 a 138]
Vízrajzi értekezés, Huszár Mátyás leírása a Körösvidékről, Kiadó: Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula 1985.
Térképek, légifotók:
OpenStreetMaps contributors, Provide credit to OpenStreetMap by displaying our copyright notice.
Make clear that the data is available under the Open Database License.
QGIS Cloud Free by Sourcepole AG Zürich
Google Earth Pro
1-es, 2-es, 3-as számmal jelölt fotók: Máté Károly
Köszönet Tóth László juhásznak, aki a Körösladány, siskási szakasz azonosításában nyújtott segítséget.
III. MELLÉKLETEK
- Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja
Bedekovich Lőrinc térképész 1823-ban kiadott térképén a Csörsz-árok piros, a Kis-árok kék, délen az Ördög-árok rózsaszín vonallal jelölve
Dr. Rómer Flóris Magyarország Őstörténeti térképén, a kép közepén barna vonal jelöli a Körös menti sáncot
A Körös menti sánc, Ördög-árok koordinátái, a Google Earth műholdas felvételei és Huszár Mátyás georeferált térképe alapján kigyűjtve
Az Körös menti sánc Körösladány közigazgatási területén (Google Earth műholdfelvétel)
Jelölések:
- barna: nem látható szakasz
- sárga: műhold és légi felvételeken megfigyelhető szakasz
- zöld: látható szakasz
- világoszöld: település közig. határ
A 3D kép közepén látható szabálytalan árnyékolt vonal az Ördög-árok. Körösladány, Sisskás (3D kép j.b., HERE Műholdas felvétel alapján)
Kele József egyik cikke az Ördög-árokról, a Szeghalomvidéki Hírlapban jelent meg 2004-ben
Körösladány, Siskás, Kis Ferenc birtokának sarkán az árok és a sánc terephulláma meghaladja a 0,5 métert
Szeghalom, Hidi-panzió mellett még látható az Ördög-árok hulláma, háttérben a Dió-halom
Losonczi József: A Sebes-Körös vízrendezési térképe 1815. Szeghalmon az Ördög-árok csatornát is jelöli (ma Kutas-főcsatorna néven ismerhetjük)
Szeghalom, belterület, Ördög-árok (a mai sportpálya helyén) háttérben a Berettyó folyó gát, id. Kele József felvétele
2. Támogatások Máté Károly javaslatához:
A Csörsz-árokról egykor az irodalom könyvünkből olvastunk az általános iskolában. Utána feledésbe merült számomra, egészen addig, amíg megint fel nem bukkant újra, már az egyetemen Dr. Füleky György talajtanos professzor munkatársaként. Többször is mondta, hogy rajzoljam fel a Csörsz-árkot a térképre… És egy idő után már nem tértem ki, hanem utánanéztem és annak rendje-módja szerint el is varázsolt az ősi multifunkcionális mű (ahogyan másokat is, akik valaha foglalkoztak vele) és azóta is kutatom, vezetem a Csörsz-árok Mente Egyesületet.
Támogatói nyilatkozat
A Csörsz-árok és vele az Ördög-árok rendszer ókori örökségünk, kitartóan megbújik a tájban és 1260 km hosszan reméli, hogy nem tüntetjük el végképp a mezőgazdasági és erdőművelési munkálatokkal, mert történelmi, kulturális kincsünk és gazdasági potenciál.
Megszólít egyes embereket ott, ahol fut, akik aztán egész életükben ápolják, gondozzák emlékét és küldetésükként átszeretik az utókornak.
Ilyen ember volt Szeghalmon Kele József élete végéig és ilyen ember ott Máté Károly is, aki 20 éve támogat a Csörsz-árokkal kapcsolatos munkámban. Megmutatta a terepen az Ördög-árkuk nyomait, meghívott gimnáziumi előadást tartani 2011-ben és azóta is tartjuk vele a kapcsolatot, megosztjuk az eredményeinket.
Szeghalom, mint akkori fontos település megjelenik az 1528-as Lázár deák térképén és az itteni Ördög-árok szakasz abban különleges, hogy a sánc itt fordítva, a Római Birodalom felé van tájolva, mintha a Barbaricum védelmére lett volna építve… Patay Pál birodalmi útvonal részeként azonosította be végül, később a vízrendezés fontos részévé vált. Önálló monda fűződik a szeghalmi részhez és nagyon érdekes történeti vonatkozások is, amelyek a helytörténet fontos részei.
Máté Károly munkássága példaértékű lokálpatrióta munka és nagy megtiszteltetés, hogy ajánlhatom szívügyét az Ördög-árkot a Vármegyei és Országos Értéktárba, mert nemzeti érték, ami túlmutat a mai országhatáron, hiszen a Csörsz-árok- Ördög-árokrendszer összességében ma három országot köt össze, a Kárpát-medence legmonumentálisabb ókori építménye és ismertségre, védelemre vár.
Gödöllő, 2023. június 14.
Harkányiné Székely Zsuzsanna PhD okl. térképész, térinformatikai szakmérnök, egyetemi docens MTA Bizottság: X. Osztály Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság 2100 Gödöllő, Veres Péter u. 47.
dr.szekely.zsuzsanna@gmail.com, 06703163872
————————————————————————————————————————
A Körösnadányi Nadányi Társaság
a körösladányi Kultúr-Porta Értékmentő Alapítvány ( Nagy Irén )
és a Körösladányi Városszépítő Egyesület ( Molnár István )
TÁMOGATÓ NYILATKOZAT az Ördög-árok, Gyomaendrőd – Szeghalom szakasz Békés Vármegyei Értéktárba történő felvételéhez
A Körösladánynál a ma is jól kivehető négy kilométer hosszú Körös-menti sánc a Körösladány és Dévaványa közötti Alföldi Kéktúra (AK) útvonalának a Körös menti sík tájának különleges és egyedülálló látványossága, évezredek történéseinek néma tanúja.
Csörsz-árok a Kárpát-medence legnagyobb kiterjedésű, legősibb és egyben legrejtélyesebb földműve és szeretnénk, ha hozzá méltó elismerést és figyelmet kaphatna minden szakasza és bekerülne mind a Vármegyei, mind az Országos Értéktárban.
Körösladány, 2023. 06. 21.
Tisztelettel : Nagy Irén és Molnár István
————————————————————————————————————————
Támogatói nyilatkozat
Mi az a monumentális ősi emlék, amit a Kárpát- medence őriz?
Hát a Csörsz –árok, ami három országot, Dunát-Tiszát összeköt. Település nevekben is ott rejtezik:
Jászárokszállás, Ároktő.
Az árokrendszer méltó arra, hogy komolyan vegyük, fölemeljük feledés homályából.
Összeköt lelkes embereket, kik szeretnék, hogy bekerülhessen a Nemzeti Értéktárba. Gödöllőn a Csörsz-árok Mente Egyesület aktív tagja vagyok. A mi helyi szakaszunk mellett fontosnak tartom, hogy teljes hosszában (Dunakanyartól az Al-Dunáig), ismert és védett legyen ez az ember alkotta objektum.
Támogatom az Ördög-árok, Gyomaendrőd – Szeghalom szakasz Békés Vármegyei Értéktárba történő felvételének felterjesztését:
Tisztelettel: Sztarenszky Róbertné
elkötelezett Csörsz-árok rajongó
2100 Gödöllő Mátyás király u 115.
sztarenszkynemagdi@gmail.com
————————————————————————————————————————
Kedves Károly!
A szöveget átnéztem, támogatom a munka folytatását, ill. a tárgyalt szakasz értéktárban történő megjelenítését.
Dr. Marsi István
Geológus, talajkutató
————————————————————————————————————————
Támogatói nyilatkozat
Támogatom Máté Károly beadványát, melyben az Örödög-árok Gyomaendrőd-Szeghalom közötti szakaszát a Békés Vármegyei Értéktárba történő felvételét szorgalmazza.
Máté Károly beadványát örömmel olvastam, mivel jómagam is a Körös menti Örödög-árok szakasz Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei részeit kutatom, különös tekintettel a Körös menti- sánc és- árok rendszerre, mely már felvételt nyert a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Értéktárba 2023.05.16-án.
Máté Károly terepismerete, térkép összeállításai, valamint az Ördögárok Szeghalom-Öcsöd közötti szélességi és hosszúsági koordinátái különösen figyelemre méltóak.
Az Ördög-árok vagy Csörsz-árok megyei értéktárakba, valamint az Országos értéktárba való bekerülése fontos momentum lenne, mivel Európában egyedülálló védmű, út és árok rendszer.
Öcsöd, 2023.06.23.
Zubor Erika
agrármérnök, Ördög-árok, Csörsz-árok
kutató
————————————————————————————————————————
A Csörsz-árok és vele az Ördög-árok rendszer ókori örökségünk, amely megőrzése az utókor számára mindannyiunk felelőssége. Történelem tanárként, magánemberként és mint a Szeghalomhír.hu internetes újság tulajdonosaként is teret adtam a vele kapcsolatos publicisztikáknak, beszélgetéseknek.
Kele József és Máté Károly munkájának köszönhetően a szeghalmi és a környékbeli emberek ráláthatnak arra, hogy Szeghalom milyen szerepet töltött be a térségben.
Máté Károly közérdekű munkásságának méltó elismerése lesz, ha a Vármegyei és az Országos értéktár beemeli a megőrzendő értékek közé, amelyet én szívből támogatok és támogatásra javasolom.
Szeghalom, 2023. június 28.
Pákozdi Gábor
történelem tanár,
a szeghalomhir.hu internetes újság tulajdonosa
———————————————————————————————————————–
Támogatói nyilatkozat
Az Csörsz-árok, amely a Békés Vármegyei Gyomaendrőd – Szeghalom közötti szakaszt jelképezi, amely mind természeti, mind történelmi jelentősége alapján érdemes arra, hogy a Békés Vármegyei Értéktár igen gazdag értékeit bővítse.
A Békés Vármegyei Értéktárba történő felvételével az utókor megismerheti a terület történelmi, természeti, kulturális és turisztikai szépségét, jelentőségét az ókorban antropogén tevékenység folyamán létrehozott Csörsz-ároknak, mely a hosszú idő leforgása alatt napjainkra megőrződött.
Szellemi és természeti kincseinket mindenképpen ápoljuk és őrizzük meg a következő generációk számára.
Kelt: Vésztő, 2023. július 1.
Kincses Róbert
geográfus,
okl. földrajztanár és okl. történelemtanár
- A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat
Hozzájáruló nyilatkozat
Alulírott, Máté Károly, 5520 Szeghalom, Dózsa György utca 27-31. 2. emelet 27. mint javaslat benyújtó, engedélyezem, hogy jelen beadványban 1-es, 2-es, 3-as, számot viselő a Körös menti sánc, Ördög-árok, Körösladány, Károlyi-legelő hrsz: 0127/36; 0127/37, Körösladány, Siskás hrsz: 0127/8 és Szeghalom, hrsz: 5628; 5630; 5631; 5632; 5633 alatt 2015-2020-ig készített fényképfelvételeimet a Gyomaendrődi Értéktár / Békés Vármegyei Értéktár korlátlanul, bármikor, térítés- és díjmentesen felhasználhassa, nyilvánossá tegye a helyii értékek adminisztrációja, archiválása, dokumentálása és népszerűsítése érdekében.
Kelt, Szeghalom, 2023. július 3.
Máté Károly
javaslat benyújtó