Szarka István költő életműve

Határozat: 15/2015.(XI.9.) DTÉBH hat.

Készítette: Tóthné Seres Etelka

Dévaványa, 2015. január 22.

I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Somogyi Erzsébet

Levelezési cím: 5510 Dévaványa, Árpád út 20.

Telefonszám: 66/585-090

E-mail cím: konyvtar@devavanya.hu

II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése Szarka István költő életműve

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

agrár- és élelmiszergazdaság egészség és életmód épített környezet

ipari és műszaki megoldások kulturális örökség sport

természeti környezet turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik települési tájegységi — megyei külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Dévaványáról elszármazott honfitársunk költő-orvos Szarka István 1958 óta publikál, főként az Ezredvég irodalmi folyóiratban, és eddig 14 verses kötete jelent meg. Tagja az Írószövetségnek és a Nagy Lajos Irodalmi Társaságnak is. Számos irodalmi pályázat helyezettje, számos antológia társszerzője.

A 13. kötetének méltatója, Gyimesi László, így ír róla:

”Szarka István elsősorban (és keményen és konokul) közéleti költő, régi szóval az elkötelezett, az új — fogalomrendszerünk szerint a képviseleti líra művelője.

Természettudományi műveltsége (civilben orvos), katonás fegyelme, társadalomtudományi ismeretanyaga, családi indíttatása, életútja mind-mind arra predesztinálja, hogy segíteni akarjon az ember, a világ bajain. … hittel vallja, hogy a társadalmi fejlődésnek nincs vége, el kell jönnie annak a világnak, amely megváltást, vagy legalábbis emberi életet hoz a kiszorítottaknak, a megnyomorítottaknak. A kisemmizettek sorsa miatt felhorgadt dühe azonban idegen a hordószónokok rikácsolásától, de még a tiszta tekintetű anarchisták puskaporszagú haragjától is. Tudja, hogy a jövőt nem a bozóttüzek, hanem a társadalom mély áramlatai formálják, … ezek az áramlatok az emberi cselekvésen keresztül törnek felszínre. A magyar irodalom legnagyobb alakjai is tudták ezt, s tudták, hogy e folyamatokban ha nem is döntő, de nem is jelentéktelen az írástudó értelmiségiek szerepe. … a megszólított költőelődök (Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Ladányi Mihály és mások) örökségének vállalójaként Szarka István mindig kész erre a szerepre. … Szarka István … cselekedni szeretne, és másokat is cselekvésre kíván ösztönözni.”

2013-ban megjelent Szarka István 14. kötete, melynek címe Gyere. Méltatója Gyimesi László így ír: Szarka István lírai naplója folytatódik, ismét kemény, mégis gyöngéd, szigorú, mégis szívhez közelítő versekkel. S nekünk újra meg újra szükségünk van ezekre a költeményekre. ..

”Gyere” -— hívja a költő az olvasót, a reménybeli vagy valóságos társat. Visszakérdezhetünk: hová csalogatsz? Miféle tavaszba, nyárba, talán egy vérmocskos, roncsolt harcmezőre, vagy éppen valamiféle világ-eleji, világvégi titkos kertbe? Nincs jó válasz, hiszen ide is, oda is hív a szerző. Mert nincs megújulás az elfogadott, sőt köszöntött elmúlás nélkül, s mi végre lenne elmúlás, ha nem előzte volna meg sem virágzás, sem termőre forduló idő, s nem lappangana ott a magokban az elkövetkező burjánzás? … Ez a könyv az érett férfi számvetése. A felelős gazda felmérte saját kertjét, s egyúttal mindannyiunkét számba vette a termést (és persze a kárt), tervezi a következő vetést. Az érett ember vallomásai ezek a versek az életről, sorsról, hitről, szerelemről: a jövőről, a hagyatékról.

Szarka István így vall magáról:

”1941. július 30-án születtem Dévaványán, anyaföldemen, az anyatej, az anyanyelv forrásvidékén. Itt fejeztem be a hatodik osztályt. Azóta is hazajárok. Ezen anteuszi föld megtartó erői vezérlő jelei végigkísérnek, s jelen vannak a versben, szóljon bár szabadságszerelemről, az emberről a tájban, a hazáról a világban, az életről vagy a halálról, akár a versről magáról.”

2010-ben a Ladányi Mihály Könyvtárban tartott költészet napi találkozó után így ír:

„A világtalálkozók után aznap érkeztem haza igazán. Visszaölelt a szülőváros, a könyvek szent helyén fölizzott a közös tudatmező, s akik a jelenlétükkel megtiszteltek, szeretettel vették magukhoz, amit nyújthatok. Ily rangos díjat máshol nem osztanak — költőnek mi kell még, mi kellhet még?”

2011-ben 13. kötetét – Zöldkarácsony címűt- a Ladányi Mihály Könyvtárban a költészet napján bemutatta az olvasóközönségnek. Az azóta megszületett verseit folyamatosan küldi a könyvtárnak. Adományozó levelében (2010) felajánlotta minden versét – szerzői díjáról lemondva — minden dévaványai szervnek, szervezetnek, személynek közlésre, terjesztésre, minden formában. (Dévaványai Hírlap, antológia, elektronikus forma, szavalóverseny, stb.)

A versei között találjuk a Népgyűlések – A Dévaványai Köztársaság emlékére alcímű — versét, a legújabb kötetében megjelent Arany Jánosnak című versét, amely újabb bizonyítéka a költő szülőföldhöz való kötődésének. A költőelődhöz, kortárshoz kötődő újabb bizonyíték az Ezredvég 250. számában megjelent három verse, amely Ladányi Mihály halálának 25. évfordulóján a Nagy Lajos Társaság által rendezett emlékülésen hangzott el. A versek címei: A Város (Ladányi Mihálynak), Ringatott engem, A Ladányi-emlékparkban. Az Ezredvég ugyanezen számában Gyimesi László köszönti a 70 éves Szarka Istvánt Sörényes angyalokról című versével.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Szarka István méltatói — Szuromi Lajos, Tarján Tamás, Szepes Erika stb. — szerint született költő. Az egyenes nyílt beszéd jellemzi. Tökéletes formaművész.

Korunk egyik legszemélyesebb hangú, egyetemes emberi gondokra figyelő, reagáló lírikusa. Verseiben a ma is aktív sportember frissessége lüktet. , Az élet, az ember iránti bizalom kíséri a katonaorvos életútját 15.”

A magyar irodalom legnagyobbjai, a magyar irodalom klasszikus alkotásai már a korai gyermekkorban irányt adtak személyiségének. Anyai nagyapja, nagyanyja, a szülők tartalmas könyvtára, majd a községi könyvtár kínálták olvasnivalóit, formálták érdeklődését, jellemét.

Vallomása szerint: , A szellemi kultúrában a magyar költészeten túl számomra nincs kitüntetett régió.”

5 A polihisztor anyai nagyapa példája évtizedek múltán is eleven: jó kedély, ritmus, mérték, lelemény munkált vele, ügyesség, ihletett értelem.” Az Ő klarinétjátéka most is visszhangzik a lelkében.

Az anyai nagymama kenyerének ízét keresi minden más kenyérben. Virágoskertjének élménye meghatározta a kert, a természet iránti rajongását. Így vall: ,,… az én költővé válásomnak oka, a nagyanyám virágoskertje.”

A szülőhely – a falu, később a város – édesapa, édesanya, a család, a rokonság emlékei sem halványodnak. Meghatározó és megtartó erejük az élet változó helyzeteiben, a hétköznapok és az ünnepek, a sorsbeli kihívások, a küzdelmek idején is hatnak, motiválnak. A falusi műhelyek munkás világát, a falusi béke képeit, a család, a rokonság, a templomi orgona és harang szavát, az üzletek, a , Vadkacsa” hangulatát, az iskolai emlékeket (tanítókat, tanárokat, barátokat) őrzik verset.

Szeretettel emlékezik első tanítójára, Budai Péter kántortanítóra. ,,…az Isten áldja meg, nagyon jó tanítóm volt.” Kajó Józsefre, akinek később verseit ajánlotta, valamint tanáraira a felső tagozatban.

Műveit olvasva térképet rajzolhatnánk a régi faluról: utcákról,  üzletekről, műhelyekről, téglagyárról, odaképzelhetjük jeles polgárait, hiszen néven nevezi őket, még néhányuk neve ma is ismerősen hangzik, életre kelnek szavai nyomán: a Túréren korcsolyázó Szőnyi lányok, Szőnyi papa, aki az egyetlen autótulajdonos Dévaványán, Feke Kálmán fuvarozó, Baji fotós, Gál Imre orvos, Czakó cukrász, Bragyova pék, Gálfi mester, Burai zenész, Tömöry boltos, Bogya Elek és még sokan mások. Még a gólya is ványai egyik későbbi versében.

Szarka István szereti az életet. Az életszeretet, a játékosság, a derű, a hűséges szerelem segítették át nehéz korszakokon. Az orvos: szeret mindent, ami az élet, a mások életét is, mindazt, amit a teremtő ember teremt, alakít, ami , Szabadságlényegű.” , Az eszmények szimbóluma Európa, az emberhez méltó élet környezete, a humánus értékek roppant gazdagságával.”

A zenét alapvető ember- és erkölcsformáló tényezőnek vallja. (Nagyapja tanította furulyázni, a kántortanító énekelni.) A ványaiak találkozóján igazi élmény volt hallgatni verseit, a saját tolmácsolásában. Igazolta vallomását a versírásról: ,,… ez a dolgom a világon, erre születtem, e nélkül nem sok értelme van az egész nembéli létnek és tudatnak. E mellett gyönyörűség… ha nem csinálhatnám, elpusztulnék. Boldog vagyok tőle… Én ez vagyok, ebben létezem.”

„Szarka István élete és költészete nyitott könyv előttünk, sorsában sorsunkra, lelkében lelkünkre ismerünk, s ha olykor bekeríti a magány ismerős érzete, jó tudnunk, hogy megmarad vigaszként a tiszta dal.” Mai költészetünkben alig találkozunk ilyen költővel, aki a szépséget, az élet tartalmát oly remekül tudja megfogalmazni.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

Szarka István : Alant az Olimposz : [Száz vers, 1957-1988]. – Bp. : Szarka I., 1990. – 100 p.

Szarka István : Balzsamos sebek csorognak : 102 vers 2004-2006-ból : a Minden versem

tizedik könyve. – Budapest : Hungarovox, 2007. – 103 p. : ill.

Szarka István : A bíbor oroszlán : 99 vers 2001-2003-ból. – Budapest : Curiosa Nova, 2004. – 97, [6] p. : ill.

Szarka István : A dér tüze : 101 vers 2007-2008-ból : a Minden versem tizenegyedik könyve. – Budapest : Hungarovox, 2009. – 100 p. : ill.

Szarka István : Gyere : versek 2011-2012-ből. – Bp. : Hungarovox, 2013. – 87 p.

Szarka István : Húsvéti kert : kísérletes költői próza ad Minden versem, 1957-1996. – Budapest : Curiosa Nova, 2003 . – 542 p. ill.

Szarka István : Ikerversek. – Bp. : Undergrounk K., 2012 . – 105, [4] p.

Szarka István : Magunk felé : Száz vers, 1957-1986. – Bp. : Zrínyi, 1989 . – 167 p.

Szarka István : Minden versem, 1957-1996. – (Budapest) : zerző, [19991]. – 543 p. : ill.

Szarka István: Periklészre várva : száz vers, 1957-1990. – Budapest : Szerző, 1991. – 87 p.

Szarka István : Szender a holdudvarban : százhét vers 1997-2000-ből. – Budapest : Curiosa

Nova, 2001 . – 69, [10] p. : ill.

Szarka István : Virágöböl : százhárom vers 1994-96-ból. – Budapest : Zrínyi, 1997. – 78, (6] p.

Szarka István : Zöld karácsony : 101 vers 2009-2010-ből. – Budapest : Hungarovox, 2011. –

84 p. : ill.

Szarka István. In: [előszó Simor András]: Hajnali felszállás : Katonaköltők antológiája. – Bp. :

Zrínyi, 1988. – 130 p.

8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe

III. MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-

dokumentációja

2. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok,

támogató és ajánló levelek

3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó

hozzájáruló nyilatkozat